Egy szerető naplója

Ma nappal jött, nem reggel nem este, hanem nappal, és nem hozzám a négy fal közé, hanem egy parkan találkoztunk. Ott ült a kedvenc padomon és várt rám az őszi napsütésben, a fák lombjai alatt. Olyan filmbeli volt a jelenet, ahogy közelítettem hozzá. Ahogy láttam testjének vonalait. Először csak úgy nagyjából, alig felismerhetően, aztán néhány… Tovább »

Már nem is nagyon tudom folytatni a tegnapi napot. Azt hiszem végül mindent megbeszéltünk és rájött hogy bőven lesz még lehetősége meglepni ilyen és ehhez hasonló dolgokkal. De nagyon jól esik, hogy így figyel rám, hogy megjegyez mindent amit mondok, és ő akar az lenni, aki megvalósítja a picike hétköznapi vágyaimat. Tudom, hogy ilyen szempontból… Tovább »

Nem is tudom mit érzek most.Rosszat semmiképp, hisz ma is meglátogatott, reggelit hozott, kávét az ágyba, bókokat, csókokat. Láttam rajta, hogy nagyon nagyon szeretne gondoskodni rólam, és valóra váltani az egyik ici-pici álmom, hogy délig fel sem kelek, és valaki ágyba hozza joghurtos gyümlcssalit és csak velem törődik. Meg akarta ma reggel ezt adni nekem,… Tovább »

A karszalag még mindig itt lóg a csuklómon – hosszú éjszak volt. Nagyon csinos akartam lenni tegnap, amolyan  szolid, de elegáns DÉMON. Fekete, simulós kis ruhát vettem fel, és pirossal kombináltam. Sokan megnéztek, tudom – éreztem – de azzal is tisztában vagyok, hogy az emberek nagy része csak egy testet látott, akit megkívánt, és esetleg… Tovább »

Ma alig beszéltünk, mert nekem rengeteg munkám volt, egyszerűen nem tudtam sem pötyögni sem beszélni. De persze gondoltam rá, és amikor tudtam írtam, mer tudom, hogy várja, mindig várja, és én nem akarom hogy hiába várjon. Mert az egyik legelkeserítőbb dolog a hiábavaló várakozás. Sokszor átéltem ezt, tudnék róla beszélni, de már nincs értelme, elmúlt,… Tovább »

Ma reggel sem sikerült olyan ruhát találnom, amiben elégedettnek érezném magam. Na jó azért ma már kicsit jobb volt. De amitől teljesen el tudtam felejteni azt a plusz két kilót, ami a fenekemet meg a combomat gyarapítja.. nos az a valami egy új, meseszép ruha volt – TŐLE! Már régóta meséltem neki, hogy láttam egy… Tovább »

Nem tudom mi volt velem tegnap este, mintha valami hiányzott volna…nem tudom, néha érzek így, nem tudok megmagyarázni dolgokat, de aztán elmúlik és másnap megy minden tovább – így is volt. Gary Moore szól a háttérben. Valahogy minden hangulatomra van egy szám, ami elmondja mit is érzek. Most a Need you love so bad szól…. Tovább »

Csendes napunk volt. Eseménymentes. Reggel mikor felkeltem, egy szép hosszú üzenet várt, nagyon sok mindent leírt. A félelmeit, hogy mit szeretne velem, hogy még mindig a legutolsó találkozásunk él benne, mert annyira boldog volt velem minden perce. Talál már kezditek úgy érezni, hogy ilyen nincs is, és hogy ez nem lehet igaz, pedig de, nagyon… Tovább »

Korábban jött mint máskor. Minden találkozás ugyanúgy kezdődik, percekig csak öleljük egymást, mindenféle felesleges beszéd nélkül, egyszerűen csak magunkba szívjuk a másik illatát, és tudatosítjuk egymásban, hogy most már itt van, mellettem, hisz érzem… Már otthonosan mozog nálam, látom rajta, hogy szeret az otthonomban lenni, és ez nekem fontos, mert egyszer – talán már nem… Tovább »

Zúg a fejem a fájdalomtól. Nincs bennem semmi huncutság – nem úgy mint tegnap a telefonban. Ma egyszerűen csak hiányzik és bújnék hozzá, szorosan, nagyon szorosan nagyon és elaludnék a vállán. Azt hiszem a hét elején történtek végleg elnyugodtak, már napok óta nincs újabb fejlemény – ez ennyi volt. Az első “ribancozáson” túl vagyok, és ha… Tovább »