Különleges álom

Már napok óta nem tudok egy igazán jót aludni, minden reggel korán megébredek, üzenek neki hogy felkeltem, néha próbálok még aludni, de nem megy. Amint megszületik a fejemben az első gondolat, nem megy-pedig érzem hogy a testem fáradt, de hiába, mert a lelkem közben már zakatol.

Ez az utolsó néhany hónap, ami még hátra van az évből már ilyen lesz. Furcsa hogy az utóbbi 3 évben szinte mindig így töltöttem ezt az időszakot- így; zaklatottan, kicsit szorongva, hogy mi lesz jövőre, de mégis bizakodva..

Istenem milyen rég élek már így, titokban szeretve mégis magányosan…hmm… Kislány koromban mindig úgy képzeltem, hogy ha majd felnövök nagyon szép lány leszek, akit mindenki szeret, de nekem ők “csak” jó barátok, mert titokban azt az egy valakit várom, aki különleges, aki az első pillantás után szerelembe ejt, aki nagyszerű ember, akihez foghatót addig még nem ismertem…fellengős egy álom volt, ugye? Pedig titokban mind erre vágyunk, egy meghatározó, különleges találkozásra, amitől kezdve a szívünk megingathatatlanul érzi, hogy rá vártunk…