Félelmek

Tegnap is meglátogatott, csak úgy, mert lehetősége volt eljönni.
Az a furcsa, hogy mióta volt az a csúnya összeveszésünk, nem beszéltünk róla, arról hogy mit is éreztünk, hogy min kellene változtatni, hogy hogyan kellene tovább folytatni. Ez a baj a távolsággal, hogy mire találkozunk a problémák egyszerűen – úgymond – aktualitásukat vesztik, és már nem lehet őket úgy megbeszélni, mint frissen, akkor és ott, úgy ahogy érzetük.

És félek, hogy ezek később még újra felszínre kerülnek – bennem legalábbis biztosan.
Nem tudom mi erre a jó megoldás, nem tudom mi lesz, ha újra így érzek majd? Vajon akkor is tudom majd tovább folytatni?
S az a bizonyos pohár meddig tölthető még? Mikor történik meg az, hogy betelik? Csordultig?