Az első alkalom, hogy azt érzem, nem fogom “legyőzni” a kislányát.
Eddig úgy éreztem hogy képes lesz különbséget tenni a kétféle szeretet közt, és megérti, hogy bizonyos fokig önzőnek kell lennie, és szem előtt kell tartania a saját boldogságát is…de lehet tévedek és végül képtelen lesz az elszakadásra.
És – ha ez megtörténik – az kemény igazság, hogy meg kell értenem, mert én könnyebben tovább lépek majd a veszteségen, mint egy gyermek…
Ez csupán csak egy apró gondolat foszlány, de újra és újra érzem…és félek…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: