…ő az én jövőm

Itt a tavasz! Ma éreztem ezt először! Szinte az egész napot végig csavarogtam-persze egyedül, de ma jól érzem magam! 
Furcsa hogy a nap már néhány nappal ezelőtt is ugyanilyen szépen ragyogott, de én mégis csak a fájdalomra tudtam koncentrálni akkor…azért van ez így mert a lelkem ma nyitott a jóra, nyitott mert tegnap este újra eljött hozzám! Átölelt, s olyan érzékien és szívet melengetőn csókolta végig a testemet hogy ha aznap este egy szót sem szólt volna, én akkor is megingathatatlanul tudnám hogy igazán szeret. Még ma is ezeken a csókos pillanatokon méláztam az erdő fái alatt. Soha ezelőtt nem kaptam még ilyet,soha nem szerették még ilyen végtelen, őszinte, tiszteletteljes, gyengéd szerelemmel a testemet, s a testemen keresztül engem, a lényt, a nőt, a hisztis csitrit, a csábító rossz lányt, a vad tékozlót, mindent ami én vagyok…még senki nem tudta így elmondani mit érez irántam!
Minél több ilyen meghitt pillanatot élek át vele, annál erősebben érzem hogy ő az én jövőm. Arra gondoltam, minden nőnek járna egy ilyen férfi, mint az én titkos szerelmem. Aztán hírtelen eszembe jutott- mert néha a nagy boldogságban, mintha szinte megfeledkeznék a tényről- hogy neki felesége és gyereke van, dehogy jár ez minden nőnek! És külömben is, hogy lesz valakiből szerető? S én hogy jutottam idáig, hogy történhetett ez meg velem?

Ha az apám tudná hogy családos, nős férfit szeretek, megvető gyűlölettel verne pofán, s azt is letagadná hogy a lánya vagyok. 
Az emberek többsége elítéli az olyan nőt vagy férfit, mint amilyen én is vagyok. Pedig én nem érzem magamat rosszabbnak vagy bűnösebbnek bárki másnál. Én is csak szerelemre vágyom és arra hogy valaki számára én legyek minden. Nem vagyok kétszínű és megbotránkoztató, csak az tart annak, aki úgy gondolja az érzéseket el kell folytani ha azok nem helyén valóak. De az érzések nem tudnak nem helyén valóak lenni,azok vannak, kialakulnak akkor is ha tiltakozunk akkor is ha megpróbáljuk eltitkolni, elnyomni, megmásítani.

Azt hiszem a szerető olyan ember aki ezek közül egyiket sem teszi meg, csak egyszerűen megéli őket, és vállalja mindazt ami ezzel jár. Én is csak ezt teszem, megyek a szívem után, és szenvedek, sírok, de ezen kívül van itt még más is, igazi élet igazi szeretet. Mert a szerető nem egy szex gép, akit azért tartanak hogy kielégítse a másika. Én mint szerető, tudom hogy menedék vagyok, boldogság a másiknak, mert szeretetet adok neki, törődést és igen szeretkezünk, úgy ahogy otthon sosem teszik vele! De az, hogy ő és én, ezt meg merjük tenni egymással, hihetetlen nagy és őszinte bizalmat kíván egymás iránt! Mert én átadtam magam neki, ő pedig magát nekem, és meztelenül, cicomák nélkül egymás szemébe nézve, mondjuk ki hogy szeretlek!

Hány ember mondhatja ezt el magáról? Hogy levetve magáról a földi világ látszat dolgait, megnyílik a másik előtt s szerelembe mer esni, tudván hogy bármelyik pillanatban megalázhatják, leköphetik, bemocskolhatják, eltiporhatják mindazt amit titokban óvni s dédelgetni próbált?